|
||||
|
Mezei Péter nagyszerű konferenciát szervezett Szegeden szerzői jog és emberi jogok témakörében. Beszéljünk róla, hogy hogyan beszélünk róla: az atomenergiáról folyó kommunikáció sajátosságai Reflektáljunk magunkra, bármelyik oldalon állunk is. Mi jellemzi az atomenergiáról folyó diskurzust – kommunikációs és szociológiai szempontból? Lehet-e egyáltalán erről objektívan beszélni, vagy a kérdés menthetetlenül átpolitizált és ideológiai? Milyen közös mintázatai vannak az atomkatasztrófák kommunikációjának, és mit tanulhatunk egy nukleáris hulladéktemető megvalósítási kísérleteiből Európa-szerte? Igazi csemege kommunikációs szakemberek és szociológiai kutatók részvételével, valamint a témában dolgozó újságírók bevonásával, melynek során áttekintjük a tudomány, technológia és társadalom kölcsönhatásait, a deliberatív demokrácia és a társadalmi részvétel esélyeit is.
Ha MEDIA, akkor Bodó Balázs – többek között Bodó Balázs ezúttal az e-könyvekről mondja meg a magáét, vele lesz még Gyuricza Eszter, az Alexandra kiadóvezetője és Weiler Péter, az eKönyv Magyarország ügyvezetője.
dr. Bodó Balázs – BME-GTK, egyetemi adjunktus, közgazdász, médiakutató Pályáját az elektronikus médiában kezdte, a Rádió Bridge, majd a TV3 riportereként, szerkesztőjeként. Időközben a Tilos Rádió műsorvezetője, két évig kurátora is. 2004-től a BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszékének főállású oktatója. Alapító tagja az új média kortárs kultúrára, társadalomra gyakorolt hatásait kutató Média Oktató és Kutató Központnak (MOKK). Vezetője a 2005-ben itthon is útjára indított Creative Commons mozgalom magyarországi csoportjának. Szakterülete a szerzői jogi kalózkodás, online feketepiacok, online társas termelő hálózatok, digitális közjavak. Gyuricza Eszter – Alexandra Kiadó, kiadóvezető Kiadói és szerkesztőségi ismereteit a Pécsi Tudományegyetem kommunikáció és magyar szakán alapozta meg. Az egyetem elvégzése után került az Alexandra Kiadóhoz, ahol négy évig szerkesztőként dolgozott. 2006 óta a kiadó vezetőjeként a könyvkiadással kapcsolatos munkafolyamatokat koordinálja a szerződéskötéstől egészen a könyvbemutatókig.
Weiler Péter – eKönyv Magyarország Kft., ügyvezető 1974-ben született Budapesten. Tanulmányokat több helyen is folytatott itthon és külföldön egyaránt.
http://mediakonferencia.eu/content/ha-media-akkor-bod%C3%B3-bal%C3%A1zs-t%C3%B6bbek-k%C3%B6z%C3%B6tt Sajnos ennek a bejegyzésnek csak English nyelvű változata van. Olvasni?… Manapság? Olvasunk még manapság? Ha úgy definiáljuk az olvasást, hogy egy írott szöveg befogadása, és így belefér a fogalomba a Facebook és az SMS olvasás, akkor nagyon is. De ez persze keveset mond arról, hogy mennyi időt töltünk, és főként hogyan boldogulunk nehezebb szövegek forgatásával. Itt sejtenek nagy váltást azok, akik ezzel foglalkoznak. Úgy tűnik, hogy bár az internet nagy szolgálatot tett az olvasásnak a maga szöveg-alapúságával, az is biztos, hogy ez a fajta olvasás, nem ugyanaz az olvasás, mint amikor egy könyvbe mélyedve veszünk el a szöveg univerzumában. Környezetünk, családunk, kultúránk előírhatja, hogy mit olvassunk? Az biztos, hogy időnként megpróbálja, lásd az iskolai kötelező olvasmányok esetét. De épp a tantervben szereplő szövegek és az érettségi tételek kapcsán az is nyilvánvaló, milyen irgalmatlanul nehéz feladat összeállítani egy olyan irodalmi minimumot, ami nem csak „fontos”, nem csak „értékes”, nem csak „nemzeti”, – jelentsenek ezek a fogalmak bármit -, de adott esetben kortárs, releváns, olvasmányos, ne adj isten, szórakoztató is. Ha a külső elvárások mellé nem társul – épp többek között ez utóbbi szempontokból fakadó – belső motiváció az olvasásra, akkor az előírások épp az ellenkező hatást érik el, mint amire szántuk őket. Akkor talán nem is fontos ebben a médiával behálózott világban, hogy olvassunk? Dehogynem! De ugyanakkora veszteség lenne, ha nem fényképeznének vagy nem hallgatnának zenét vagy nem néznénk filmeket. Ezeken a médiumokon mind születtek csodák, kiemelkedő alkotások, és ezek ugyanúgy részei a közös műveltségünknek, mint az írott szó. Számomra az olvasás/ nem olvasás kérdésénél fontosabb az, hogy megmarad-e az gyerekeink kíváncsisága az iránt, hogy ezeket a csodákat – legyenek azok könyvbe vagy zeneműbe rejtve – felfedezzék. Ha ez a kíváncsiság megvan, akkor olvasni is fognak, ha nincs, akkor meg úgyis minden elveszett. Ugyanannyira, mint filmnézésre és zenehallgatásra vagy éppen a természet szeretetére nevelni. Engem, megvallom, kicsit zavarba hoz, ha az olvasást fetisizálni látom, mert rögtön felmerül bennem a gyanú, hogy ha ez ennyire fontos, akkor majd nyilván kényszeresen fogunk majd tenni akarni érte. Márpedig pont az olvasásra nem hiszem, hogy kényszeríteni lehetne (vagy kellene) bárkit is. Vicces is elképzelni azt a szituációt, ahol a szülők mondjuk maguktól nem olvasnának, de a gyereket erővel olvasásra nevelik. A három és fél éves gyerekemen azt látom, hogy az olvasás ragadós. Az ő életének természetes része a könyv, de nem azért, mert arra tudom kényszeríteni, hogy vegye a kezébe a könyvet. A minap egyszer csak azt vettük észre, hogy eltűnt. Elkezdtük keresni a lakásban, azt láttuk, hogy minket utánozva lefeküdt a kanapéra és egy könyvet lapozgatott. Nem tanítottuk rá, nem mondtuk neki, hogy feküdjön le és olvasson, csupán csak ezt látja mintaként és ez számára a természetes. De az olvasás csupán egy csatornája a világ felkutatásának, nem jobb és nem is rosszabb, mint a rádió, a film, vagy a tévé. Örökség volna az olvasás? Egy ideig örökség, de aztán választás és szokás, és persze néha kín, néha élvezet. Ön minek alapján választ olvasmányt? Az elolvasott könyvek kisebb része kerül tervezetten, programszerűen a kezembe, nagyobb részüket egy-egy engem ért aktuális inger, vagy véletlen nyomán kezdem olvasni. Amit most éppen befejeztem, az Vekerdinek a Családom történeteiből, mert a párom ezt olvasta. Őmiatta vettem elő újra Parti-Nagy A fagyott kutya lábát-ját, de annyira nyomasztott, hogy félretettem. Alexander R. Galloway és Eugene Thacker The Exploit-ja szakmai érdeklődésből került a kezembe, akárcsak Tim Wu The Master Switch-e. Tóth Kriszta, Rakovszky Zsuzsa könyvei be vannak tervezve, de még nem vettem meg őket. Letöltöttem viszont egy Charles Stross nevű általam nem ismert sci-fi szerző életművét, mert nagyon dicsérték, és gondoltam belenézek, mielőtt döntenék róla, hogy megveszem-e. Azt gondolom, hogy a mostani internetes beszélgetések arra bizonyosan jók, hogy az olvasók kedvet kaphassanak egy-egy könyvhöz. Ahhoz, hogy ez jól tudjon működni, arra is szükség van, hogy ezeket az impulzusokat minél könnyebben ki lehessen elégíteni, azaz minél könnyebben lehessen az érdeklődést vásárlássá fordítani. Ez a nyomtatott könyv világában minimum 2-3 napnyi várakozás, az online világban lehetne akár egy kattintás is… ko
http://www.konyv7.hu/index.php?akt_menu=11507 I am at the Global Congress on Intellectual Property and the Public Interest. I am in two panels and leading a third, so it will be a busy week ahead. Check out the program. Has the digital age confirmed and exponentially increased the cultural instability and creative destruction that are often said to define advanced capitalism? Does living in a digital age mean we may live and die in what the novelist Thomas Pynchon has called “a ceaseless spectacle of transition”? The nearly limitless range of design options and communication choices available now and in the future is both exhilarating and challenging, inciting innovation and creativity but also false starts, incompatible systems, planned obsolescence. How are we coping with the instability of platforms? I will talk about: Informal Media Economies – What Can We Learn from the Pirates of Yesteryear?, Bodo Balazs ›FIRE PREVENTION‹ SYMPOSIUM The CMCS organizes the event: Foreign Reporting in the 21st Century: A Roundtable Discussion with Budapest-based Foreign Press Moderated by Markos Kounalakis, Senior Research Fellow, CMCS What is the future of foreign reporting? Foreign correspondents since the early 20th century have played a key and influential role in bringing the worlds news to domestic audiences. Reporters covering issues abroad must be experts in the regions affairs, filtering complex events for home audiences who often have limited knowledge of the subject. But the established model of international newsgathering, with foreign reporters working at fixed bureaus overseas, has struggled to survive in the 21st century media landscape. Traditional news media, hit hard by the economic recession and struggling to compete in the online environment, are closing foreign bureaus or sharply reducing their international newsgathering operations. Digital technologies and citizen journalism have revolutionized newsgathering and distribution, providing free, unfiltered information to the global public. But what does this mean for the future of foreign reporting? Is there a new, financially feasible business model for foreign reporting in the age of digital journalism? How can traditional reporters compete with citizen journalists who work for free and get to the story first? Can the traditional foreign reporting model adapt to the new media landscape? How will the changes in foreign corresponding impact foreign policy and foreign policy-making? Markos Kounalakis is President and Publisher Emeritus of the Washington Monthly and a former foreign reporter who covered the end of communism for Newsweek in East Germany, Czechoslovakia, Hungary, Romania, and Bulgaria, and the outbreak of ethnic strife and war in Yugoslavia. He was based in Rome and Vienna and later ran the magazines Prague satellite bureau for over a year. After Newsweek, he worked as the NBC Radio and Mutual News Moscow correspondent and covered the fall of the Soviet Union as well as the war in Afghanistan. Kounalakis has written for The Wall Street Journal, The Los Angeles Times Magazine, The International Herald-Tribune, The San Francisco Chronicle, The Dallas Morning News, and many other regional and international newspapers and magazines. http://www.cmcs.ceu.hu/news/4-may-roundtable-discussion-foreign-reporting-21st-century “Models for the Future or Water under the Bridge? The Role of Collecting Societies in National and Keynote-Speech: Kerstin Jorna, European Commission (Cabinet Internal Market and Services) The world of collecting societies is facing a new order. New – overdue for years – rules on minimum quality http://www.eu-xxl.at/content.asp?id=58&id2=225&id3=0&lid=2&eid=2 Egy induló beszélgetés-sorozat első állomásán arról beszélgetünk, hogy milyen hatással van a Facebook-Google-Youtube jelensége az internet lokális tartalmaira? Hogyan befolyásolja az adatok, információk, hírek sokaságát, szelektálását, terjedését és feldolgozását. Asztalra kerül a tartalom és a platformok viszonya, hogy a jelenlegi internetes közösségi hálózatok hogyan változtatták meg az egyes médiumokat korábban jellemző viszonyrendszerét. A meghívottak szót ejtenek a nemzeti kultúra és lokális kultúra változásairól, arról, hogyan erősítik, vagy egészítik ki azok a globális közösségeket, hálózatokat. És persze nem kerülhetjük meg a sajtószabadsággal, a médiatörvénnyel, médiaszabályozással kapcsolatos kérdéseket sem. Résztvevők:
Uj Péter – index főszerkesztő Moderátor: Kálmán Olga Lesz-e digitális áttörés a magyar könyvpiacon? – kerekasztal beszélgetés – Bodó Balázs (Creaticve Commons), Moldován István (Magyar Elektronikus Könyvtár), Weiler Péter(txtr.hu) http://barcamp.ap.hu/ Remix Architecture, an initiative of KÉK – Hungarian Contemporary Architecture Centre organized a two-days workshop where we discussed the socio-cultural, political and economical aspects of running alternative architectural competitions based on open licenses, such as Creative Commons. A Weird Meetup-sorozat második felvonására március 3-án került sor, melynek helyszínéül a Fogasház szolgált. A meghívott előadók, Pilinger Erzsébet művészettörténész, Bodó Balázs közgazdász, Dr. Csoma Mózes, az ELTE BTK Koreai Tanszékének vezető-helyettese, illetve Nemes Csaba képzőművész, igyekeztek feltárni a hatalom és a művészet közötti lehetséges kapcsolatokat. Az előadás témájául a hatalmas port kavaró bécsi MAK észak-koreai festészetet bemutató kiállítása szolgált (2010. május-szeptember). http://weirdmeetup.wordpress.com/2011/03/11/tudositas-%E2%80%A2-hatalom-vs-muveszet-propagandafesteszet-eszak-koreaban/ http://www.mak.at/mysql/ausstellungen_show_page.php?a_id=867 http://tranzit.blog.hu/2010/07/15/viragot_kim_ir_szennek Szakmai megbeszélés a magyar zene finanszírozásáról a PANKK program után.
. Szeretnélek benneteket meghívni a könyvbemutatómra április 15-én a nemzetközi Könyvfesztiválra, ahol a Szerzői jog kalózai című könyvemnek (http://www.typotex.hu/konyv/aszerzoijogkalozai) lesz több bemutatója is. Aki a könyvtárosokat szereti azt 10.30-ra várom a Fogadó épület galériájába, ahol a szerzői jogi törvény könyvtárakban való gyakorlati alkalmazásáról lesz szó Fodor Klaudia Franciskával (Artisjus) és Fonyó Istvánnéval (BME OMIKK). A hivatalos esemény pedig délután 3-kor lesz az Osztovits Levente teremben. Állófogadás, pezsgő, a kalóz pdf-ek dedikálása, fun! Lassan rendszeres vendéggé válok a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) Távközlési Szakosztálya (TSzO) által szervezett távközlési klubokon. A februári téma a trollkodás volt, én az anonimitás jelentőségéről beszéltem. A 3. jövőkutatás meetup-on a szabadásg, autonómis és szuverenitás jövőjét kerestem a wikileaks korában. Az előadás egy hamarosan megjelenő cikk alapján készült. |
||||
Avagy olvasásnak számít-e az újság? Irodalom-e a ponyvaregény? Tulajdonképpen mit értünk ma olvasás alatt, és olvasunk-e még egyáltalán, úgy igazából, mint régen? Bodó Balázzsal beszélgettem, a BME egyetemi adjunktusával.
