2018-12-13 12:50:35
A filmek online feketepiaca és a moziforgalmazás In Focus/market data/middlemen/movies/theory

2008 folyamán szisztematikus méréseket végeztünk néhány, Magyarországon meghatározó jelentőségű bittorrent trackeren a célból, hogy részletes, jó minőségű képet alkothassunk a peer-to-peer feketepiacok működéséről, súlyukról, jelentőségükről a kulturális piacok egészének szempontjából.

Az így nyert adatokat végül a magyarországi mozipiac elemzéséhez használtuk fel, mivel a mozis disztribúció esetében állnak rendelkezésre nyilvánosan az általunk gyűjtöttekhez mérhetően jó minőségű és részletességű adatok. A most elkészült elemzés tehát a p2p film-feketepiac és a mozifilm-forgalmazás egyes legális csatornáinak egymáshoz való viszonyát térképezi fel, mégpedig a következő három szempont szerint:

  • a feketepiaci kínálat alakulása: mitől függ, hogy melyik film és mikor válik a feketepiacon is elérhetővé?
  • a feketepiaci kereslet alakulása: mitől függ, hogy egy-egy filmnek hány letöltője lesz?
  • a p2p fájlcsere, mint autonóm fogyasztási logika leírása: mi a fájlcserélők, mint önálló tartalom-szerkesztő, tartalom-csomagoló, tartalom-terjesztő közösségek működési logikája?

Az elemzésben a feketepiac 2008 májusában és júniusában mért forgalmát, a Magyarországon 2004 után bemutatott premierfilmek forgalmazási adatait, valamint a magyarországi mozik 2000 utáni játszási adatait használtuk fel. Az elemzés nem egészen 5000 különböző film mozis és/vagy feketepiaci forgalmára terjed ki.

A  filmek feketepiaci forgalmát és a moziforgalmazás jellegzetességeit összevető, Lakatos Zoltánnal közösen írott tanulmányunk innen letölthető.

A feketepiaci kínálat
A legális forgalmazók szempontjából a legfontosabb kérdés az, hogy meg lehet-e akadályozni a mozis terjesztésbe kerülő filmek kiszivárgását a fájlcserélő hálózatokra, azaz befolyásolni lehet-e a feketepiaci kínálatot. A kutatás eredményei szerint a vizsgálat ideje alatt a feketepiacra kikerült 3600 film háromnegyede olyan alkotás volt, ami csak 2000 előtt, vagy egyáltalán nem volt mozikban, és csak alig 4%, azaz 152 film volt olyan, ami a kikerülése időpontjában a mozikban is látható volt. A vizsgált időszakban a mozikban játszott filmek közül minden ötödik került ki valamilyen formában a fájlcserélő hálózatokra. Azt a – forgalmazók szempontjából megnyugtatónak tűnő – tényt, hogy a feketepiacon elérhető filmek túlnyomó része mozis forgalmazásból már kikerült, archív tartalom, némileg árnyalja, hogy azok a filmek, amik viszont a mozis forgalmazással egy időben a feketepiacon is elérhetők, éppen a komoly PR-ral támogatott, a kiadók nagy várakozásaitól kísért, ezért sok kópiával forgalmazott (többségében nyilván hollywoodi) közönségfilmek közül kerülnek ki. A p2p kiszivárgás esélyét tovább növeli, ha a filmet sokan látják és/vagy nemzetközileg is sikeres. Minél erősebb promóciót kap egy film, annál valószínűbb, hogy kikerül a kalózhálózatokra. A p2p feketepiac kínálatának egy része erősen marketing-vezérelt.
Egészen más a helyzet a mozik műsorából hiányzó filmeknél. Ez utóbbiak kalózmegjelenését a moziforgalmazás jellemzői alig magyarázzák. Annyit mondhatunk csupán, hogy a kevesebb helyen vetített filmek a mozik programjából kikerülve kissé érdekesebbek lesznek a fájlcserélők számára, és hogy a múltban játszott filmek p2p jelenlétének esélye független a korábbi közönségsikertől, azaz korábban a filmre eladott mozijegyek számától.
Ez utóbbi jelenséggel függ össze, hogy egyes rétegműfajokba (pl, zenei, dráma, vagy romantikus filmek közé) sorolható filmek p2p elérhetősége akkor ugrik meg, amikor mozikban már nem játsszák őket. Míg a rétegműfajok esetében a fájlcserélő hálózatok archívum-funkciót töltenek be, addig más, esetleg gyorsabban avuló filmeket felsoroltató műfajok (fantasy/sci-fi, kalandfilm) esetében az aktuálisukat vesztett filmek hamar kikopnak a feketepiacról is.

A feketepiaci kereslet
A feketepiaci kereslettel foglalkozó szakaszban mindenekelőtt arra voltunk kíváncsiak, milyen tényezőkkel magyarázható az, hogy melyik filmet mennyiszer töltenek le. Azt találtunk, hogy a letöltések számára legnagyobb hatással ismét csak a kópiaszám, azaz a forgalmazói marketing-erő volt.: minél több pénzt költ a forgalmazó a mozis kereslet növelésére, annál többen nézik meg a filmet a fájlcserélők közül is. Nem találtuk azonban nyomát jelentős mértékű helyettesítésnek a mozi és a torrent között: a vizsgált két hónapban vetített filmek esetében 1 millió 650 ezer eladott jegy mellett 158 ezer letöltést regisztráltunk, azaz csak minden tízedik mozinézőre jut egy, a filmet ingyen megnéző fájlcserélő. Az alacsony helyettesítési aránynak az lehet a legfőbb oka, hogy a moziélmény alig, és csak bizonyos műfajok esetén váltható ki egy rossz minőségű p2p kópia kis-képernyős megtekintésével.

A fenti ökölszabály ez egyes műfajok esetében némileg módosulhat. Az akció/thriller és a bűnügyi filmek az átlagnál kisebb mozis közönséget vonzottak, fájlcsere-forgalmuk mégis jóval átlag feletti volt. E műfajok közönségében valószínűleg felülreprezentáltak a férfiak, sőt a fiatal férfiak ― vagyis az a demográfiai csoport, amelyik a fájlcserélő-populációban is teljes lakosságon belüli arányát jelentősen meghaladó súlyt képvisel. E műfajok közönségének fájlcseréléssel foglalkozó szegmense szinte reflexszerűen lecsap a trackereken megjelenő legújabb „erőszakfilmekre”. Az erőszakfilmek kiugró kalózkeresletével szemben a romantikus filmek az átlagnál nagyobb mozis közönséget, viszont az átlagnál kevesebb fájlcserélőt vonzottak, amire viszont épp a „kettesben mozizás” jelenségére adhat magyarázatot.

Ami a moziban már nem látható filmeket illeti: a letöltött teljes filmvolumen több mint fele magyarországi mozikban 2000 óta nem játszott produkció. A felhasználók kevesebb, mint 10%-a töltött le kizárólag a letöltés idejében mozikban játszott filmeket, kétharmaduk éppen moziműsoron lévő és mozikban már nem játszott filmeket egyaránt letölt. Meglepően magas, közel 30% azoknak az aránya, akik csak moziban nem vagy régen vetített filmeket töltöttek le.

A fájlcserélők, mint autonóm fogyasztási közösségek
A folyamatos jogi fenyegetettség a korábban nyíltan fájlcserélő felhasználókat rejtőzködésre kényszeríti. A zárt ajtók mögé visszavonuló felhasználók kegyeiért számtalan tematikusan, nyelvileg, a felhasználói kör érdeklődésében, a közösség minőségében különböző fájlcserélő oldal verseng egymással. E közösségek mindegyike a maga logikája szerint válogat a világban elérhető számtalan tartalom közül.
Kutatásunkban három, magyar nyelvű, mainstream, tematikusan nem specializálódott közösség tartalomfogyasztási mintáit vizsgáltuk és azt találtuk, hogy e közösségek tartalomfogyasztása műfaji értelemben strukturálatlan, azaz a fájlcserélők kihasználják az ismeretlen kipróbálásának kockázat- és költségmentes lehetőségét, és tetszés szerint kalandoznak különböző műfajok között.

A nem specializálódott, mainstream p2p kereslet műfaji strukturálatlansága arra utal, hogy a fájlcserélésnek köszönhetően a tetszőleges ízlésű filmfogyasztó számára az „elkalandozás” saját preferenciájától, új műfajok, stílusok kockázat nélküli kipróbálása nem csupán elvi, hanem a gyakorlatban is kiaknázott lehetőség. A p2p kalózpiac egyik oldalán a tematikus struktúrák sokkal pontosabban jelennek meg, mint korábban ― köszönhetően annak, hogy a speciális tartalomtípusok köré szerveződő közönség kiszolgálása elől eltűnnek azok a méretgazdaságossági korlátok, melyekbe a piaci viszonyok között működő csatornák szükségszerűképpen beleütköznek. Másrészt az általános érdeklődési kört kiszolgáló hálózatok által a fogyasztóiknak felkínált tartalmi kalandozás, exploratív nomadizmus radikálisan különbözik az ezt a lehetőséget legális piacokon a televízió által biztosító channel-surfing, „zapping” élményétől. A p2p felhasználó a „véletlenül odakapcsolok-belenézek-nem tetszik-elkapcsolok” tévés logika helyett a „nem tudom mi ez-de letöltöm-kipróbálom-legfeljebb letörlöm-de az is lehet, hogy archiválom” aktív érdeklődést feltételező logikájával választ a tartalmak között.

További fontos tényező, hogy ezeken a csatornákon a programot maguk a felhasználók állítják össze: ők kérik, készítik el, szerkesztik be a műsorfolyamba, teszik elérhetővé be a friss kópiákat. A torrent-alapú filmdisztribúció egy viszonylag rövid életciklusú, az aktuális legális kínálatot koncentráltan, a felhasználók ad-hoc érdeklődését pedig fragmentáltan megjelenítő jukeboxhoz hasonlítható, ahol a kereslet az éppen aktuálisan felkerült néhány tucat, esetleg párszáz film között oszlik el. A filmes fájlcsere valahol félúton van a legális piacról mára szinte teljesen kikopott videokölcsönző és a tematikus tévécsatorna között, ahol a kínálatot és a programot a hálózatok közösségét alkotó felhasználók folyamatosan és interaktív módon alakítják. A globális feketepiacon elérhető tartalomkínálat körül helyileg releváns kontextusok alakulnak ki, amelyek a végső soron mindenki számára egyformán elérhető digitális kínálatot a helyi közösség igényei, értékei, érdeklődése alapján szűrik.
A fájlcsere mint sajátos szabályokkal, modus operandival bíró tartalomdisztribúciós infrastruktúra és a köré szerveződő fogyasztói közösségek térnyerése arra figyelmeztet, hogy a filmes disztribúciót nemcsak az alkotások elsődleges piaci jellemzői (ár, kínálat) felől, hanem a tartalmak fogyasztásának kontextusa, a tartalmak összefűzéséből létrejövő programming oldaláról is kihívás éri. A feketepiacok működése részben megelőlegezi, részben visszaigazolja a kulturális piacok átalakulásának azt a hipotézisét, mely szerint a disztribúciós szűkösség korában a termelők és a disztribútorok által generált és dominált kontextusok helyét fogyasztók által generált és tartalombőséggel jellemezhető kontextus veszi át. Ebben a tekintetben az online feketepiac (Magyarországon legalábbis) egyértelműen hiánypótló szerepet tölt be.

Pulicer — January 7, 2010 @ 9:07 am

Gratulálok! Nagyon klassz kutatás. Köszönjük!

bodo — January 7, 2010 @ 9:18 am

Szívesen. Akinek van kedve a következő menetben részt venni, az kérem jelentkezzen a bodo (kukac) mokk (pont) bme (pont) hu emailcímen.

Csizi — January 7, 2010 @ 1:55 pm

Hírdesd meg kutatásként a SZISZ-ben! Szerintem ilyenben résztvenni nagy élmény, és sokat lehet belőle tanulni.

Üdv

bodo — January 11, 2010 @ 12:40 pm

lehet, h. ez a megoldás… kösz. b.-

Sorry, the comment form is closed at this time.