2019-03-22 18:27:58
Bodó, B. (2011). Székely kalózok, szevasztok! mindennapi.hu fans/middlemen/movies/music/publications/Scrapbook

A short piece on transborder ethnic piratical networks on mindennapi.hu

A jogosultak fejében egy olyan kalóz kép él, hogy az internetes fájlcserélők mindent ingyen szeretnének, és csak perekkel, fenyegetéssel lehet őket arra kényszeríteni, hogy ne töltsenek le tartalmat.

A minap a Sapientia egyetem meghívására Csíkszeredában jártam, és az előadást követően megkérdeztem a hallgatóságtól: vannak-e székely kalózok? Azaz van-e kifejezetten az erdélyi magyar fiatalok által fenntartott, elsősorban nekik szóló fájlcserélő hálózat, ahol ingyen – és javarészt szerzői jogba ütköző módon – elérhetők különféle zenék, filmek, e-könyvek.
A kérdés több okból is izgat. Egyrészt egy korábbi kutatásunk arra enged következtetni, hogy a magyar nyelvű tartalmakat elérhetővé tevő kalózoldalak fontos szerepet játszanak nemcsak a magyarországi, de a határon túli magyarság kulturális életében.


Egy magyar nyelvű tartalmakat forgalmazó fájlcserélő hálózat felhasználóinak lakhelye. A kék körök nagysága az adott településen élő felhasználók számával arányos. Jól kivehető Nagyvárad, Arad, Kolozsvár, Szatmárnémeti, Zilah, Temesvár, Vajdahunyad Erdélyben, Pozsony, Nyitra, Nagyszombat a Felvidéken. Forrás: Bodó, B., Halácsy, P., Korsós, M., Prekopcsák, Z., & Szalai, A. (2007): P2P hálózatok vizsgálata. Kitchen Budapest Medialab, Budapest.

Ott, ahol 5 év után most ősszel nyílt újra az egyetlen mozi, és az is amerikai 3D filmeket vetít napjában kétszer, ott az internetes források – függetlenül azok jogi státusától – nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a gazdag kulturális kínálat fenntartásában, és – többek között – a magyar nyelvű tartalmak olcsó és hatékony,a közönséghez való eljuttatásában. Ott, ahol a fizikai terjesztés gazdaságilag nem fenntartható, az online csatornák nélkül nem lesz a – magyar nyelvű – kultúra sem elérhető, sem fenntartható.

De nem csak ezért izgatott a kérdés. Mostanában az is foglalkoztat, hogy vannak-e szabályai a különböző, jól beazonosítható szempontok szerint szerveződő kalóz-közösségeknek. Van, vagy volt fájlcserélőjük a nemzeti radikálisoknak, a művészfilm-rajongóknak, a cigányoknak, és mind-mind sajátos, csak rájuk jellemző szabályokkal működnek. E szabályok egyetlen célja, hogy a közösség a nem túl barátságos külső környezet ellenére is fennmaradhasson, és fennmaradjanak a közösen felépített, közösen gondozott digitális – és illegális – archívumok is, melyek oly sok fejfájást okoznak a szerzői jogi jogosultaknak.
E szabályok idővel csak a megosztott anyagok technikai minőségének biztosításáról, illetve a közösség alapvető társas szabályairól szóltak. Egy ideje azonban arra lettem figyelmes, hogy megjelentek a szabályok között tartalmak megosztására vonatkozó tilalmak is. Hogy érthető legyen: azok a kalózok, akik arról híresültek el, hogy boldogan mutatnak be minden ellenségüknek, és az a kép él a fejünkben róluk, mint akik kifejezett háborút indítottak mindenki ellen, aki meg akarná akadályozni a tartalmak szabad csereberéjét, egy ideje mintha önként vállalnák a saját, elvben korlátlan szabadságuk korlátozását.
A székely fájlcserélők szabályzata is ilyen. A hosszú-hosszú szabálygyűjtemény közepén, élénk színnel kiemelve a következőkkel találkozhat a figyelmes olvasó:
CityBIT és a szerzői jogok: A CityBIT.ro Erdélyi torrentoldal nem támogatja azon fájlok, linkek elhelyezését az oldalon, amik jogos tulajdonosa Erdélyben aktivitást kifejtő zenei vagy netán filmiparban maradandót alkotó tehetséges egyén! […] A tartalom szerzője vagy annak jogos tulajdonosának utólagos kérésére, az oldal vezetősége hajlandó az illető tartalom azonnali eltávolítására. Amennyiben feltöltésed nem ütközik a fentiekben leírtakkal, a megosztást továbbra is támogatja az oldal.”
Hoppá. A jogosultak fejében egy olyan kalózkép él, hogy az internetes fájlcserélők mindent ingyen szeretnének, és csak perekkel, fenyegetéssel lehet őket arra kényszeríteni, hogy ne töltsenek le, ne okozzanak kárt a művek alkotóinak, piacra juttatóinak. Itt – és sok más helyen – azonban mintha működne egyfajta betyárbecsület, egy olyan betyárbecsület, ami a kalózgazdaságok szereplőin túl kiterjed azokra is, akik részesei ugyanannak a kultúrának, amelyhez az online kalózok tartoznak. E kalózok messze nem csak az ingyenes hozzáféréshez, a technológiához, vagy a többi kalózhoz lojálisak, lojalitásuk kiterjed a hozzájuk közel álló alkotókra is. Ennek a lojalitásnak azonban komoly árat szabnak: ahhoz, hogy ők lojálisak legyenek, lojalitást várnak el maguk is. Tehetséget és értéket, de mindenekelőtt kötődést a helyhez, kötődést a helyi közösséghez.
Nem a székely kalózok az egyetlenek, akik ilyen szabályokat hoztak. A nemzeti radikálisok a nemzeti rockzenekarok felvételeinek megosztását tiltották, a művészfilm-rajongók a rendezőkkel és a ritka filmeket kiadó DVD-forgalmazókkal kötöttek alkut. Az a gyanúm, hogy csak olyan esetekben jöhet létre ilyen hallgatólagos vagy explicit megállapodás, ahol a kulturális piacok szereplői nem ellenségként tekintenek a közönségükre, hanem partnerként, ahol a kulturális javak alkotói, közvetítői és befogadói elég közel vannak egymáshoz, olyan területeken, melyek kívül esnek a kulturális javak személytelen ipari tömegtermelésén.
Ez a kis történet több szempontból is fontos lehet. Egyrészt talán itt a válasz arra, hogy miért fizetne bárki valamiért, ami ingyen is elérhető. A válasz a befogadói, rajongói, tisztelői lojalitás. Nehéz helyzetben lesznek azok, akik ezt nem akarják vagy nem tudják kivívni, függetlenül attól, hogy Lady Gagáról vagy a filmjeit óva őrző magyar művészfilmesről van-e szó.


Forrás: MTV

Melós, de a másik alternatíva az internet totális cenzúrája (lásd az USA példáját ez ügyben). Másrészről a fájlcsere technikai lehetősége mintha visszatérést jelentene egy, a műalkotás technikai sokszorosíthatósága előtt létezett korba, ahol a művet, az alkotót és a közönséget összefűzi a közösség láthatatlan szövedéke. A szerzői jog a technikai sokszorosíthatóság okozta problémákat jött létre kezelni. A kalózok önkéntesen, saját elhatározásukból vállalt szabályai a szerzői jog személytelen konstrukciójával szemben állítanak egyre gyakrabban sikeres alternatívát. Érdemes rájuk odafigyelni.

http://www.mindennapi.hu/cikk/szubjektiv/szekely-kalozok-szevasztok-/2011-12-13/10724

Sorry, the comment form is closed at this time.